Hétszáz kis- és középvállalkozás vezetőjét kérdezte meg a Policy Agenda és az Ipsos közös kutatásában arról, hogy mit várnak az elkövetkezendő fél évben, és milyen változásokat terveznek – többek között a marketingtevékenységükben.
2011 márciusában a kis- és középvállalkozások szereplőinek várakozásai a 2008. negyedik negyedéves szintre csökkentek, azaz az ezt jelző konjunktúraindex visszaesett az akkori 50,2 százalékra – derül ki a Policy Agenda és az Ipsos friss kutatásából. A felmérés szerint a kkv-vezetők a magyar gazdaság várható helyzetét rosszabbnak ítélik meg saját cégük helyzeténél, és az is kiderül, hogy marketingtevékenységükben továbbra is az online hirdetések és a direktmarketing élveznek prioritást. Körülbelül egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban oszlanak meg a kkv-szektor vállalatvezetői abban a kérdésben, hogy romlást, javulást vagy stagnálást várnak a magyar gazdaság általános helyzetében az elkövetkező félévben. A helyzetet negatívan megítélők körében azonban lényegesen többen vannak (15 százalék), akik jelentős romlásra számítanak, mint a gazdaság állapotának lényeges javulásában bízók (egy százalék) – olvasható ki a Policy Agenda kutatási eredményeiből. Kissé kedvezőbbnek várják saját vállalkozásuk helyzetét a vezetők, de többségük azért ezen a területen sem vár nagy áttörést: 62 százalékuk úgy véli, cége likviditási helyzete nem fog változni fél éven belül, 20 százalékuk romlást, 18 százalékuk javulást tart valószínűnek. A megkérdezetteknek összességében a 37 százaléka abban bízik, hogy a következő fél év során javulhat vállalatuk általános gazdálkodási helyzete. Leginkább a közép-magyarországi kkv-vezetők tartanak a pénzügyi nehézségektől, legkevésbé pedig a közép-dunántúliak és a nyugat-dunántúliak. Az átlagosnál jóval optimistábbak a 100-149 alkalmazottal működő cégek vezetői: közülük kevesebb, mint egyharmad tart a pénzügyi nehézségektől. A kutatás szerint a nehézségeknek két elsődleges oka van: a kereslethiány és a megrendelők, partnerek finanszírozási gondjai. A kutatás kitért a szektor marketingtevékenységére is. Eszerint a vállalatok 71 százaléka a következő fél évben nem tervez változást reklámtevékenységének volumenében az előző fél évhez képest, közülük húsz százalék azért nem, mert nincs reklámtevékenysége, és nem is tervez ilyet. (Ez azonban még mindig jóval kisebb arány, mint az Ipsos és a Marketing Commando 2009-es felmérésében megállapított kétharmad - a Szerk.) Összességében több vállalatvezető látja úgy, hogy bővül vállalata marketingaktivitása, mint amennyien csökkenést várnak: 13 százalékuk mérsékelt, legfeljebb tíz százalékos mértékű bővülést tartanak elképzelhetőnek, míg öt százalékuk ennél nagyobbra számít. Ugyancsak öt százalék azoknak az aránya, akik arra számítanak, hogy tíz százaléknál nagyobb mértékű visszaesés következik be reklámtevékenységükben, miközben hat százalékuk számít ennél mérsékeltebb csökkenésre. A kkv-szektor elsősorban az internetes hirdetésekben és direkt marketingben bízik: előbbi módszert a válaszadók 44 százaléka jelölte meg, utóbbit 42 százalékuk. A hagyományos médiareklámok – vélhetően részben költségességük, részben a kkv-k szempontjából nem elég vagy nem megfelelő célcsoport-specifikusságuk miatt – ebben a vállalati körben másodlagos szerepet játszanak, csak a szektor vállalatainak 27 százaléka tervez hirdetni atl-felületeken a következő fél év során. Közterületi reklámokra a kis- és középvállalatok 14 százaléka számít. A vizsgált négy reklámozási lehetőség mellett a válaszadók egyéb, cégük által használni kívánt reklámozási módokat is említhettek spontán válaszaikban: a válaszadók hét százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Ebből három százalék a személyes kapcsolatokra építené marketingtevékenységét, egy-egy százalék pedig a vállalat saját honlapja segítségével vagy különböző rendezvényeken igyekszik megtalálni potenciális vevőit, megrendelőit. Egyéb reklámozási módokat ennél jóval kevesebben említettek. Forrás: Kreatív Online, MTI, Stop.hu